Drágszél

Weboldal

Drágszél Kalocsától délkeletre, az Árpás-ér mellett, a kalocsai Sárköz vizenyős, völgyekkel szabdalt magas árterén fekszik. A középkor folyamán a kalocsai érsekség nemes jobbágyainak hontokai székéhez tartozott. A települést 1387-ben említették először. Nevét a Drág személynév és a szegély, határ jelentésű szél főnév összetételéből kapta. Lakossága a török megszállás alatt sem pusztult el, a szegedi szandzsák kalocsai náhijéjébe szervezték. 1553-ban 21 fejadófizetőt és egy bírót, 1620-ban 27 fejadófizetőt írtak össze a török defterekben. 1560-ban szultáni házbirtokként említették. A XVI. század legjelentősebb terményei a búza, kétszeres, len, lencse, borsó, hagyma és fokhagyma. Jelentős volt méhészete, juhászata, sertéstenyésztése, legelő- és erdőhasználata. Ebben az időszakban birtokolta még Bőszér pusztát is. Ferdinánd király 1559. február 3-án élethosszig tartó birtoklásra egri tiszteknek adományozta, amely jelzi a magyar közigazgatás jelenlétét a török megszállás alatti területeken. A török kiűzése után, 1703-tól, földesuraktól, a kalocsai érsektől bérelték a kalocsaiak Drágszél pusztát. Mária Terézia úrbérrendezésekor a kalocsai határ kicsinysége miatt a bérelt puszták területét számították be a jobbágyok telki illetőségébe, így Drágszél is igazi kalocsai határrá vált. A XIX. század közepétől, különösen a jobbágyfelszabadítás után egyre lazább lett a kalocsai puszták városhoz való kötődése, ezért 1898. január 1-jén elszakadtak Kalocsától. Drágszél Homokmégy közigazgatási egységéhez tartozott az 1922. évi önállóvá válásig. 1976-ban a szomszédos Miskéhez csatolták, majd 1992-ben alakult ismételten önálló közigazgatási egységgé.

Cél: az életképesség megőrzése

Kalandos története volt a kistelepülésnek az elmúlt évtizedekben. Aztán éppen tíz esztendővel ezelőtt sikerült az itt élők régi álma, önálló lett Drágszél. Évtizedekig társközsége voltunk a szomszédos Miskének. Majd 1991-ben részben önállóak lettünk. Közös maradt a képviselő-testület és a körjegyzőség. Újabb két év kellett, míg 1993. január 1-jén végre teljesen önállóak lettünk. Amikor polgármester lettem elöregedett település volt a miénk, alig 370 fő körüli lélekszámmal. Munkalehetőség csak a különvált szövetkezetben volt, 30 családnak jelentett megélhetést. Majd a szövetkezet megszűnése után, a régi telephelyen új vállalkozások jelentek meg. Három nagyobb cég működik, 5-10 helybélit foglalkoztatnak. Van néhány őstermelő és két kisebb ipari jellegű vállalkozás. A többiek ingáznak, vagy munkanélküliek. Sajnos elég sok a leszázalékolt.

Településünk kiépített közművekkel rendelkezik: áram, ivóvíz, telefon és gáz. A szennyvízhálózat kiépítése folyamatban van. Az útburkolat egy része földút volt. Ezeket sikerült pályázatok útján portalanított úttá alakítani. Önerőből új faluházat építettünk a romos hivatal helyett. Ebben kapott helyet a posta, az óvoda és az orvosi rendelő is. Elkészült az autóbusz-forduló és a váró. A temetőben korszerűsítettük a ravatalozót, és hűtőberendezést szereztünk be. 2004. januártól működik a falugondnoki szolgálat. Pályázaton nyertünk pénzt a gépkocsi beszerzésére. Erre már nagy szüksége volt a falunak, nemhiába pályáztunk ötödik alkalommal. Elkezdtük a járdáink felújítását. Ez a munka természetesen át fog húzódni a következő évekre.

Adatai:
Rang: község
Terület: 1259 hektár
Lakosság: 404 fő
Lakások száma: 172
Telefonkörzet: 78
Irányítószám: 6342
Régió: Dél-alföld